Acsalapu

További magyar nevei: vörös acsalapu, közönséges acsalapu, kalaplapu, nagy szattyú
Az acsalapu latin neve: Petasites hybridus, Petasites officinalis
Család: Fészkesvirágzatúak családja (Compositae)

Az acsalapu előfordulása: hegyvidéki patakok mentén, forrásos, vizenyős helyeken tenyészik elsősorban.

Leírása: Az acsalapu kétlaki, évelő növény. Gyökértörzse hengeres, helyenként csomós. Belül gyakran üreges, fás, fehéres színű, kívül barna. Belőle hosszú, ujjnyi vastag, tarackszerűen kúszó gyökerek erednek. Szára tőkocsányszerű, csak pikkelylevelek vannak rajta. Virágzata a levelek megjelenése előtt fejlődik. Termős virágzata a nyílás kezdetén 20 - 30 cm magas, majd a termésérésig a szára 1 méterig is megnyúlik. Csúcsán a fészkes virágzatok nagy fürtben állnak. A virágok hússzínűek. A levelek főállásúak, nyelük 50 - 70 cm hosszú, lemezük kerek, szív alakú, átmérőjük gyakran a fél métert is meghaladja, szélük egyenlőtlenül fogazott, felszínük sötétzöld, fonákuk szürkés-molyhos, erezetük tenyeres, nyelükbe három főér fut össze. A levélnyél belső oldala mélyen csatornás. Március—április a virágzás ideje.

Az acsalapu hatóanyagai

A növény legfeljebb 5 cm-es hosszú nyélrésszel gyűjtött fejlett, ép levelei (Petasitidis folium), valamint az ősztől tavaszig gyűjtött gyökérzete (Petasitidis radix) adják a drogot. A friss levelekből kb. 6 kg, gyökérzetből pedig kb. 5 kg szükséges 1 - 1 kg száraz áru előállítására.

A gyökérdrog kb. 3% inulint, 2% pektint, kolint, egy glikozidát, keserűanyagot, nyálkát, csereanyagot, kevés illóolajat, zsírt és szénhidrátot tartalmaz.

Hatása: Az acsalapu nyálkiválasztást elősegítő, izzasztó és köhögéscsillapító. Teáját légzőszervi megbetegedések ellen, főleg pedig asztmás bántalmak enyhítésére, a légzés könnyítésére használják eredményesen. Főzetét külsőleg torokgyulladás ellen, öblögetésre alkalmazzák.

A levéldrog a gyökérdrogét megközelítő hatóanyagokon kívül főleg sok nyálkát tartalmaz. Teája köptető, izzasztó, ideges fejfájást, migrént szüntető háziszer. A friss leveleket a népi gyógyászatban gyulladások és kelések borogatására is használják.

Az acsalapu nem tévesztendő össze a martilapu (hamarosan!) és a bojtorjánlapu (hamarosan!) gyógynövényekkel.