(Kék) Búzavirág

További magyar nevei: kék vagy vetési búzavirág
A búzavirág latin neve: Centaurea cyanus
Család: fészkesvirágzatúak (Compositae)

Előfordulása: Ez a gyógynövény Dél-Európából származik. A búzavirág nálunk különösen a búza- és rozsvetések szélén, parlagokon, szárazabb réteken terjedt el.

Leírása: Szára kb. fél méter magas, elágazó, rövid szőröktől szürkészöld. Levelei közül az alsók három keskeny szeletre osztottak, a felsőbbek egyszerűbbek, végül szálasak, keskeny lándzsásak. Virágfészkei sátorozók, gömbösek, kb. 1 cm vastagok. A búzavirág virágai élénkkékek, csövesek, pártájuk mélyen hasogatott, májustól virágzik.

A búzavirág gyűjtése, feldolgozása

Üdén nyíló virágait a fészekből kicsipegetve kell gyűjteni. Feltétlenül árnyékos helyen kiterítve kell megszárítani, mert napfényen a virágok elvesztik eredeti szép kék színüket, kifakulnak, árujuk értéktelenné válik. Kb. 5 kg frissen gyűjtött virágból kapunk 1 kg a szárítás után.

Hatóanyaga: A virág (Cyani flos) centaurin (knicin) keserűanyagot, cichori-inglikozidát, antociánfestéket, cseranyagot, ásványi sókat stb. tartalmaz.

Felhasználása: A búzavirág forrázatát külsőleg szemgyulladás borogatására és toroköblítőként használják. Teáját magában nem fogyasztják, a drogot étvágyjavító, görcsoldó és erősítő teakeverékekhez adják. Alkalmazzák teakeverékek díszítésére is. Régebben a „füstölővirágkeverék” alkatrésze is volt.