Borsmenta

További magyar neve: borsosmenta
A borsmenta latin neve: Mentha piperita
Család: ajakosvirágúak (Labiatae)

Előfordulása: A borsmenta Magyarországon is termesztett, jellemző illatú, évelő gyógynövény. A vízimenta (Mentha aquatica) és a zöld menta (Mentha viridis) kereszteződéséből előállított hibrid. A téli fagyot jól tűri, a gazdag, mélyrétegű talajokat kedveli, továbbá viszonylag vízigényes növény.

Leírása: Gyökértörzse vékony, elfásodó, feketésbarna színű, belőle a talajban nem mélyen kúszó, hosszú, fehér, majd ibolyás színű, húsos tarackok, valamint a talaj felszínén futó indák fejlődnek. Ezekkel szaporítják a növényt. Szára 60 - 80 cm magas, egyenes, elágazó, négyoldalú, zöld vagy pirosló, gyéren szőrös. Levelei keresztben átellenesen állnak, nyelük kb. 1 cm hosszú. Lemezük 2 - 8 cm hosszú, lándzsa alakú, hegyes, fűrészes szélű, szíves vagy lekerekített vállú, fonákán az erek mentén gyéren szőrösek, sötétzöld színűek. Virágzata álörvökből összetett tömör füzér. A virágok kicsinyek, pártájuk kékeslila, júliustól nyílnak. A növény minden részében kellemes, jellemző illatú, hűsítő ízű.

Hatóanyag: A levéldrog (Menthae piperitae folium) 1,5-2% (50-60% mentoltartalmú) illóolajat, 5 -10% cseranyagot, keserűanyagot, nikotinsavat, kávésavat, klorogénsavat stb. tartalmaz.

A borsmente felhasználása

A borsmenta tea mindennapi reggeli vagy üdítő italként, de gyógyszerként is egyaránt értékes. Használható magában vagy teakeverékekben, étvágygerjesztőnek, szélhajtónak, epeműködést serkentőként, idegnyugtatónak, görcsoldónak menstruációs zavarok esetén, az emésztőcsatorna és a húgyutak fertőtlenítésére, gyomor- és bélhurut, fejfájás, epekőkólika ellen. Torokbántalmak és rekedtség ellen gargarizálásra, gyulladásokra borogatóként alkalmazzák. A levéldrogot likőrök készítésére is használják.

Illóolaj előállítására a borsmentát virágzása kezdetén aratják, a növény akkor tartalmazza a legtöbb és a legjobb minőségű illóolajat. Az egész föld feletti hajtását levágják, és az illóolaját azonnal frissen vagy megszárítás után vízgőz átáramoltatásával vonják ki.

A mentaolaj felhasználásának szintén igen tág tere van. A legnagyobb felhasználója a kozmetikai ipar, amely fog- és szájápoló szerek - fogkrémek, szájvizek - ízesítésére és illatosítására alkalmazza. Sokat használ fel belőle a gyógyszeripar is fájdalomcsillapító bedörzsölőkhöz, gyógyszerek ízének és szagának javítására, hányinger elleni, idegnyugtató, köhögéscsillapító szerek készítéséhez. Használja az édesipar is cukorkák és rágógumik ízesítésére.

Az illóolaj kikristályosítható alkotórésze a mentol, amely a borsmentadrogokban az íz- és az illatkarakter hordozója. Mentollal nátha elleni orrcseppek, hűsítő krémek, sósborszeszek, rovarcsípés elleni szerek, fejfájás elleni, homlokot bedörzsölő rudacskák stb. készülnek. A mentolcigaretta is ezért kapta a nevét.

A borsmenta termesztése

A borsmenta napos fekvésű, tápanyagokban dús, lazább, nyirkosabb talajt igényel. Szaporítása gyökérsarjakról célszerű, mivel a növény nem hoz magot, ősszel a mélyen szántott talajban 60 - 70 cm távolságban kihúzott, kb. 10 cm mély barázdákba fektetik a sarjakat zsinórszerűen, hogy végükkel egymáshoz érjenek. A sarjakra földet rá kell húzni, majd a talajt lehengerelni. Száraz időben öntözni kell. A borsmenta egyébként is meghálálja az öntözést és a műtrágyázást, elsősorban pedig a szerves trágyázást.

Levéláru előállításához a növényt virágzása kezdetén kell levágni, majd a szárakról a leveleket még a növény friss állapotában kell lefosztani. A fosztásnál külön-külön kell tenni a nagyobb, valamint a kisebb, végül a csoportos csúcsleveleket, a nagyobbak az értékesebbek. A szár és a levél mennyiségi aránya hozzávetőlegesen 50 -50%. A mentaleveleket kiterítve kell törékenyre megszárítani. Kb. 5 kg friss levélből lesz 1 kg száraz.

Illóolaj előállítására a menta növényt virágos állapotában kell learatni, ennek az árutípusnak „mentaszéna” a neve. A levágott anyagot szintén napfény kizárása mellett kell megszárítani, gondosan ügyelve arra, nehogy az anyag értékes levélzetéből bármi is elkallódjék.

A borsmenta évente rendszerint kétszer aratható. Fagyérzékeny, ezért a telepítést télen szalmástrágyával be kell hinteni és a talajt rászántani. A terméseredmény érdekében a mentát 3 - 4 évenként tanácsos más területre áttelepíteni. Tavasszal fogasolni és sorolni kell.