Bojtorján

További magyar nevei: közönséges bojtorján, lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli vagy keserűlapu
Mindhárom alfaja gyógynövény

  • A nagy bojtorján latin neve Arctium lappa
  • A kis bojtorján latin neve Arctium minus
  • A pókhálós bojtorján latin neve Arctium tomentosum

Család: fészkesvirágzatúak (Compositae)

Előfordulása: A bojtorján (lapulevél, bogáncs) a házak körül, utak mentén, parlagokon, televényes helyeken, erdők szélén, helyenként nagy csoportokban terem. Ez egy kétnyári gyógynövény.

Leírása: Gyökerük karó alakú, 1 - 2 arasznyi hosszú, 1 - 2 ujjnyi vastag, alig elágazó, kívül szürkésbarna színű, belül piszkosfehér; szagtalan, fanyar, undorító ízű. Az elsőéves növények gyökerei tömörek, húsosak, virágzásuk alatt szivacsosak, majd egész üregesek, pudvásak lesznek. A virágfészkek gömbösek, a virágok pirosak, a fészekpikkelyek horgas csúcsúak, amellyel ruhára és az állatok szőrébe kapaszkodnak. Az első évben csupán nagy, egészen 60 cm átmérőjű, hosszúnyelű tőlevelei fejlődnek; a második évben jelenik meg erőteljes, virágzó száruk.

A bojtorján gyűjtése, feldolgozása

Az elsőéves (tehát virágzó szárat még nem hajtott növények) gyökerét kell gyűjteni. A szárat fejlesztett növények pudvás gyökerei gyógyászati célokra nem alkalmasak. A gyökerek a rájuk tapadt talajszennyeződéstől és a gyökérfejen pókhálósnak tűnő levélalapmaradványtól megtisztítandók, s csupán a vastagabbakat kell szárításra hosszában felhasogatni. 4 - 5 kg friss gyökérből nyerhető 1 kg száraz áru.

Hatóanyaga: A drog (Bardanae radiz) kevés illóolajat, cseranyagot, gyantát, szterineket, 20 - 50% inulint, nyálkát, zsírt, cukrot, szerves savakat és keserűanyagot tartalmaz.

A bojtorján felhasználása

Főzetét magában vagy teakeverékekben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónak használják. Külsőleg különféle bőrbajok - sömör, ekcéma, ótvar - ellen öblögetőnek, torokgyulladás ellen gargarizálásra alkalmazzák. Mint hajápoló szer is megbecsült. A bojtorján főzetét hajmosó víznek használják hajhullás, korpásodás és hajzsírosodás ellen.

A lapulevél (Bardanae folium) nyálkát, cseranyagot, inulint és nyomokban illóolajat tartalmaz. Hatása epeműködést serkentő, vizelethajtó és vértisztító. Bőrbajok és daganatok gyógyítására használt népies szer.

A lapu magja (Bardanae semen) arktinglikozidát, kb. 15 - 20% zsírosolajat, egy glikozidikus keserűanyagot, sárga festéket, gyantát és viaszt tartalmaz. A népi gyógyászatban epe- és vesebántalmak ellen használják. Madáreledelnek is gyűjtik.