Bazsalikom

További magyar nevei: németbors, királyfű
A bazsalikom latin neve: Ocimum basilicum
Család: ajakosvirágúak (Labiatae)

Előfordulása: A bazsalikom Ázsia, Amerika és Afrika melegebb vidékein honos, sokfelé - nálunk is - nem csupán kertekben, hanem nagyobb területeken is termesztett, kellemes jellemző illatú, egyéves fűszernövény.

Leírása: Szára fél méternél is magasabb, négyoldalú, bokrosán elágazó. Levelei nyelesek, lemezük 4-5 cm hosszú, széles vagy keskenyebb tojásdad, hegyes, húsos, gyéren fogacskás szélű, kanalasan behajtott. Virágai laza álfüzérben állnak, pártájuk fehér, júniustól nyílnak.

Gyűjtése, feldolgozása: A növény virágos, leveles hajtásai adják a drogot, fűszer céljára a szárakról a virágot és a levelet lemorzsolják. Beszáradási aránya kb. 5:1.

Hatóanyag: A drog (Basilici herba) 0,02-0,5% illóolajat, 5% cseranyagot, egy glikozidát, szaponint és keserűanyagot tartalmaz.

A bazsalikom felhasználása

A bazsalikom teáját köhögés csillapítására, idegnyugtatóként, étvágyjavítóként, szélhajtóként, tejszaporítóként, vizelethajtóként isszák. Külsőleg toroköblítőként és kelések érlelésére is használják.

A bazsalikom továbbá a háztartásokban is ismert fűszer, amelyet pástétomok, mártások és saláták ízesítésére használnak. Illóolaját az élelmiszeriparon kívül az illatszeripar is felhasználja.

A bazsalikom termesztése

Nálunk a bazsalikom zöld színű, kislevelű fajtája ismert, illata, zamata kellemesebb más rokonfajokénál. Kertszerűen megművelt, tápanyagokban gazdag talajt igényel. Magját április első felében 40-50 cm sortávolságban vetik állandó helyére. Aratása júliusban, virágzása kezdetén történik kb. 10 cm tarló meghagyásával. A kellően megszárított szárakról a virágot és a levélzetet 3-4 mm lyukbőségű rostán lemorzsolják. A lemorzsolt anyaghoz került szártörek kiválogatása céljából az anyagot ismételten átrostálják. A növény rendszerint másodszor is aratható.