Bábakalács

További magyar nevei: száratlan bábakalács, földi rózsa, vad árticsóka
A bábakalács latin neve: Carlina acaulis
Család: fészkesvirágzatúak (Compositae)

Előfordulása: A bábakalács a sovány hegyi réteken, köves talajokon élő évelő gyógynövény. Európa magasabb hegyvidékein fordul inkább elő, nálunk szórványosan a Mátrában és a Bükkben található.

Leírása: A bábakalács szára igen rövid (1-2 cm), rajta egyetlen, 5-10 cm széles fészekvirágzat fejlődik. A fészekpikkelyek sugarasan állók, fénylő fehérek. A párta pirosló. A levelek átlag arasznyiak, tőrózsában állók, a talajon elterülők, keskeny, tojásdad kerületűek, tüskésen hasogatottak. Gyökere karó alakú, arasznyi hosszú és hüvelykujjnyi vastag, enyhe, jellemző szagú és ízű.

A bábakalács hatóanyaga

A növény gyökere (Garlinae radix) 1-2% (80% karlina-oxidtartalmú) illóolajat, cseranyagot, gyantát, sb. 20% inulint, labenzimet stb. tartalmaz. A karlinaoxid baktériumölő hatású. A friss gyökér beszáradási aránya 4 - 5:1.

Felhasználása: A bábakalács hatóanyaga vizelethajtó, izzasztó, nyálkaoldó és menstruációt elősegítő, bélféregűző hatású.